A kormány kiemelt, 12,2 milliárd forintos támogatást biztosít a koronavírus-járvány miatt elhalasztott műtétek várólistáinak rövidítésére - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) pénteken az MTI-vel.
A magyar magánegészségügy növekedésre van ítélve, a bővülés korlátja a szakemberek, orvosok létszáma lesz - jutottak erre a konszenzusra az 5. Private Health Forum című rendezvényünkön a legnagyobb klinikák vezetői, tulajdonosai. Jelenleg szinte minden nagyobb magánszolgáltatónál teljes a kapacitások kihasználtsága és ami újdonság, hogy a fekvőbeteg ellátásra is hatalmas az érdeklődés, sok esetben már itt is többhetes várakozások alakulnak ki. Meghatározó trend marad továbbra is a piacon a konszolidáció, a felvásárlások.
3000 négyzetméteren, 4 műtővel, 34 kórházi ággyal, 150 közreműködő orvos, 20 főállású szakdolgozóval, 35 ellátási területen kezdte meg működését a Budapest One irodakomplexumban a Doktor24 Csoport multiklinikája - jelentették be a magánegészségügyi szolgálató csütörtöki sajtóeseményén. A cég bejelentéséből kiderült: a bővülés nem áll itt meg, a közeljövőben is több új helyen nyitnak szolgáltatást. A betegek oldaláról is osztottak meg tapasztalatokat: olyan szintű lett a térd- és csípőprotézisre várók száma az állami finanszírozású ellátásban, hogy már 100 beteg gyűlt össze a magánklinikánál, akik magánfinanszírozott beavatkozásra várnak. Példaként megemlítették: egy magánúton finanszírozott csipőprotézés műtét 1,5 millió forintba kerül, erre várnak most tömegek.
A pandémia csak átmeneti megingást hozott a magánegészségügyben, és úgy tűnik, középtávon a privát szolgáltatók nyernek a járvány alatti, járvány utáni világban. De pontosan mit is terveznek, mire készülnek, hogyan élnek együtt az állami rendszerrel? Ezekre a kérdésekre válaszolnak a legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatók tulajdonosai és vezetői az 5. Private Health Forum szakmai rendezvényünkön. Természetesen az egyik legfontosabb trend, a digitalizáció témáját sem hagyjuk ki, külön szekciót szentelünk ezeknek a kérdéseknek.
A digitalizáció utat tör magának a magánegészségügyi ellátások piacán is, és ennek a trendnek vannak vezéralakjai. Ezek azok a cégek, amelyek megkönnyítik a magánszolgáltatók és a betegek dolgát, más szektorokban már ismert digitális megoldásokkal. Cikkünkben arra vállalkozunk, hogy az utóbbi időszakban pezsdülésnek indult digitális egészségügyi szolgáltatók piacát részletesen bemutassuk: szegmentálás, helyzetkép, tervek, kilátások. Körképünk első részéből kiderül, hogy több hazai cég már nem csak a hazai piacban gondolkodik, viszonylag rövid távon más országok piacát is meghódítanák, elsősorban a régióban.
Óriási a bizonytalanság és a véleménykülönbség egy negyedik koronavírus-hullám magyarországi esélyeivel és súlyosságával kapcsolatban. A szakértők egymásnak ellentmondó nyilatkozatai mellett azt is nehéz megjósolni, hogy szükség lesz-e az ősszel olyan korlátozásokra, amelyek a gazdaság teljesítményére kihatnak.
Különösen veszélyben vannak népességfogyás szempontjából azok a magyar települések, ahol a fiatalkorúak aránya kisebb, mint 15%, tehát a települések ötöde. Ha jelentős demográfiai átrendeződés nem történik, akkor a települések 5%-án (147 település, ahol 10% alatti a fiatalkorúak aránya) a település léte is veszélybe kerülhet - mutatott rá GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése, amely szerint Magyarország egyik kezelendő kihívása az elöregedő társadalom.
A koronavírus-járvány további hullámainak megfékezése és a betegek védelme érdekében az egészségügyi dolgozóknak mostantól már kötelező a védőoltás felvétele - az erről szóló kormányrendelet hamarosan olvasható a Magyar Közlönyben, írja a kormányzati koronavírus-portál.
Nagyon aggasztónak nevezte a koronavírus delta mutánsának terjedését Kásler Miklós az InfoRádiónak adott interjúban. Az emberi erőforrások minisztere szerint a járvány hazai alakulása attól függ, hogy hány embert ér még el a tömeges oltás. Beszélt a kötelező oltásról, a harmadik vakcina felvételének rendjéről és arról is, hogy milyen eredményt hozott a vakcinák hivatalos hatékonyságvizsgálata.
Merkely Béla szerint nem jó, ha az ember fél a megfertőződéstől, ezért jó megoldás felvenni a harmadik oltást, illetve, akik még nem tették meg fontos, hogy mielőbb gondoskodjanak arról, hogy megkapják az első adagot. A Semmelweis Egyetem rektora emellett az antitestmérésről is beszélt a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában, amelyre a Magyar Nemzet figyelt fel.
Három fontos lépés vezetett oda, hogy második napja nincs a koronavírusnak halálos áldozata Magyarországon és a kórházi ápolásra szorulók száma is 100 alatt van – mondta Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere a HírTV műsorán. Arról is beszélt, hogy még korai egyes vakcinák antitest-szintjéről beszélni, illetve hogy elszórtan megjelent egy-egy delta variánssal fertőzött Magyarországon is.
A fejlett országok sorra nyitnak újra, miután sikerült letörni a koronavírus harmadik, olykor negyedik járványát, sok feltörekvő ország viszont a vakcinák hiánya miatt még mindig a vírussal küzd. Koronavírus híreink percről percre.
Több szakmában is kiválósági központokat hozunk létre az adott terület nemzetközi hírű orvosaival, így létrejön minden szakmában egy kvázi országos kórházi osztály és a centrumok kiszolgálása érdekében az egész országra kiterjedő ellátórendszert építünk. Ennek köszönhetően több vidéki városban is a legmagasabb és egységes szakmai minőséggel találkozhatnak a betegeink a magánklinikáinkon - részletezte a TritonLife Csoport nagyívű, de már rövid távon megvalósuló terveit Fábián Lajos, a holding igazgatóságának elnöke. Az egészségszervezési- és biztosítási szakember azzal számol, hogy az általuk felépített rendszer mindenképpen magával hoz majd valamilyen finanszírozási változást. Ők készen állnak arra, hogy magánszolgáltatóként belépjenek a közfinanszírozott ellátásba. Az interjúban a járvány egészségügyre gyakorolt hatása, az egészségügy átalakításának folyamata, annak sikerének esélyei, a TritonLife Csoport elmúlt három évének működése és a magánszolgáltató-hálózat új vidéki központjainak konkrét helyszínei is szóba kerültek. Megtudtuk azt is, hogy az elmúlt három évben a kezdeti 2,2 milliárd forintos árbevételt megtriplázta a holding, a Róbert Magánkórházban pedig már évente 1800 gyermek születik. Arra is rákérdeztünk, hogy miből finanszírozza gyors terjeszkedését a csoport.
Kásler Miklós emberi erőforrások miniszter a Facebookon közölt pár részletet arról, hogy az újraindítás következő lépései hogyan befolyásolják majd a magyar egészségügyi rendszert.
Jogilag kaphatnak védettségi igazolványt a Magyarországon élő külföldiek, gyakorlatilag azonban a Portfolio Magyarországon tartózkodó beoltott olvasóihoz eddig még nem érkezett meg az irat, amelynek hiánya a külföldieknek egyre nagyobb fejfájást okoz. A Koronavírus Sajtóközpont tájékoztatása alapján az érintettek a kormányablakhoz tudnak fordulni. A jogi háttér teljes körűen adott a védettségi igazolványra azokra - állampolgárságtól függetlenül - akik Magyarország területén kapták meg a védőoltást - fogalmazott érdeklődésünkre Dr. Ecsedy Miklós ügyvéd, aki azt is hozzátette, hogy azok, akik külföldön kaptak védőoltást, nekik mondhatni jogi kiskapuval, kerülőúton van lehetőségük magyar védettségi igazolványhoz jutniuk.
Korábban soha nem látott mértékben működtek együtt a konkurens gyógyszergyártó cégek az elmúlt 14 hónapban. Ez pedig a koronavírus utáni időkre is hatással lehet, mondta a Portfolio-nak Irma Veberic, a Roche (Magyarország) Kft. ügyvezető igazgatója. A világ egyik legnagyobb gyógyszercégének magyarországi vezetője szerint a digitalizáció az egészségügyben is felpörgött, ugyanakkor vannak olyan betegségek, amikre még a vírussal terhelt időben is több figyelmet kellene fordítani.
Csütörtöktől újraindulnak a megelőzést szolgáló népegészségügyi célú, szervezett onkológiai szűrővizsgálatok - erről az emberi erőforrások minisztere tájékoztatott közösségi oldalán.
Óriási változást hozott az új orvosi bértábla: az egészségügyi szolgálati jogviszony kezdő illetménye félmillió körüli, 2 év múlva pedig több mint 2,3 milliós alapbért is kaphat a tapasztalt szakorvos. A kormányzat a külföldre távozottak visszatérésében bízik, a magasabb bérek a hálapénz visszaszorítását is segíthetik. Nem ártana viszont, ha az erre költött rengeteg pénz az ellátórendszer színvonalának általános javulásához is hozzájárulna.
Több tényező együttes állása is abba az irányba mutat, hogy a magánegészségügyi piac legnagyobb szereplői tovább erősödhetnek. Természetesen ez függ attól is, hogy az állami ellátásból – Covid-járvány után még - jobban kiszoruló betegtömeg mennyiben és miből lesz képes finanszírozni a többletterheket, és mennyiben lesz ebben támogató erő a makrogazdasági környezet, és így a háztartások jövedelmi helyzete. A legnagyobb szolgáltatók azonban jól láthatóan már megtették a tétet: bővülést terveznek. Ezen a ponton pedig visszaérkezünk az állam szerepéhez, feladatához is és hogy ebben a helyzetben elgondolkodik-e a kormány újfajta finanszírozási megoldásokon, ami akár a rendszeren belülről (teljesítményvolumen-korlát emelés), vagy a rendszeren kívülről (kiegészítő biztosítás) érkezne.
Akut covid ambulanciát nyitott a Swiss Clinic - tudta meg a Portfolio az egyik legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltatótól. A cél, hogy a betegek minél előbb megfelelő ellátást kapjanak, ezzel megelőzve, hogy a páciens kórházi kezelésre szoruljon.